Camp

A mai nap az utolsó léha szabadnapom. Kezdtem azzal, hogy lekéstem a reggelit. Folytattam egy mogyoróvajas-lekváros pirítóssal meg egy nagy pohár tejeskávéval. Mialatt ezt kebeleztem, megtalált Zsombor, aki épp a nightshiftjéről (éjszakai műszak) érkezett haza, és úgy döntöttünk, bemegyünk a Westfieldbe (Európa legnagyobb bevásárlóközpontja), egy-két dolgot elintézni. Nekem szinte minden ismerősöm dolgozott vagy még aludt, egyedül meg nem merek itt sétálgatni mert egy kicsit gettó a környék úgyhogy örültem Zsombornak. Meg amúgy is jött még nekem egy csokival, amit meg is kaptam tőle, és ami a híreszteléseknek eleget téve TÉNYLEG baromi finom!A nagyja már elfogyott.
Vettem továbbá végre egy tükröt(szobában nincs, fürdőben van, ott cserébe konnektor nincs, tehát a vaktába hajszárítás problémaköre eztán kihúzva a listáról.

Egész hétre 30 fokokat mondanak, mindenki trikóban, most még a tábori dolgozóknak is megengedték hogy ne a munkaruhában dolgozzanak mert az rohadt meleg. Mindenhol napozó emberek fetrengenek, tiszta nyaralás-hangulata van, iszonyúan élvezi mindenki főleg az elmúlt 3 hét szar időjárása után.

A mai napi shoppingtúra meglepő tapasztalása: Angliában is képesek elromlani a buszok:

Mivel szabadnapom van, ezért végre volt egy kis időm, és csináltam egy-két képet a szállásunkról.

 A kabinunk, előtérben az én ágyam. Alul alszom, felül egyelőre a ruháim vannak, mert még csak 4en vagyunk. Sajnos amint jön még valaki, le kell pakolnom onnan, de addig bizony szabadon garázdálkodhatok:)

 A cuccaim egyik része, igazából csak a kaják:) Annyira tele van a hócipőm a minden napra egyél chipsettel hogy már csak gyűjtöm őket. Apokalipszis esetén forduljatok bátran hozzám.

 A szoba a másik sarokból nézve.

Hiperbiztonságos széf, inkább csak simán polcnak használjuk, mert az viszont nincs.

 Fészkem, meg a maci, meg a frissen kimosott szuper pizsim amit Vikótól kaptam, eredetileg fehér volt, most rózsaszín. Kimostam a zsírúj ágyneművel. 5 éve mosok magara, ez az első színezős mosásom, még szerencse hogy csak egy fehér cucc volt benn:)

Kantin, a leghátsó asztaltól fotózva. Kaja még mindig finom, csak eléggé unalmas hogy minden nap ugyanazt adják. Most azért vannak kevesen mert igazából nincsenek is kevesen, a képtől balra kb 100 embernek tartják az induction day-t, mindenki aki frissen érkezik, kap egy kiképzést videóval meg ilyenekkel, hogy mi lesz a feladata, mihez mit használjon, hogyan viselkedjen, ilyesmik. Én az enyémet elejétől végéig végigaludtam (előtte 12 órát dolgoztam éjszaka, és összesen másfél órát aludtam), szóval nem valami nagy szám. A többi részen viszont azért vannak kevesen, mert mindenki dolgozik, csak én vagyok léha (igazából mára már beteltek a munkahelyek a táborban), vagy alszik, vagy a belvárosban van. Én még nem akarok belvárosba mászkálni mert sajnos ott folyik ki az ember kezéből a pénz, azt meg nem akarom, mert elvileg csak pénteken kapom meg az első fizetésemet.

Szombaton magyar este volt, meg Camp Clean Got Talent, a nyertesek belépőt nyertek az olimpia megnyitójára, úgyhogy rájuk most iszonyú irigy mindenki. A magyar est jó volt, megmutattuk mi az a magyar virtus, csak az egyik srác fél 1 körül úgy döntött felmászik a kantinban az egyik asztalra és onnan bodysurfingel, egy dolgot viszont elfelejtett: hogy mögötte nem áll senki, viszont a föld beton. Az infópultos srác az utolsó pillanatban rohant oda és kapta el, hogy a feje ne loccsanjon a betonon. Aztán diszkréten lekapcsolta a zenét és jó éjszakát kívánt mindenkinek. Para volt.
Ezt a kis intermezzot leszámítva tényleg jó volt, bár nehezen indult be a buli, de végül mindenki csapatta. Részleteket nem írok le (rólam nincs semmi extra sztori, inkább én pasztoráltam a többieket, de másokról annál inkább). Ami Londonban történik, Londonban marad:)