Wembley

Voltunk UDAC-nál új, paralimpiás pass-t csináltatni, ugyanis péntektől már csak az új pass-szal mehetünk be az olimpiai színterekre. Ugyanaz a béna kép van azon is mint az olimpiai pass-omon. Bár, annyira nem lehet rossz, ma egy fess Fire Marshall (tűzoltó) hozta utánam porszívózás közben mert azt hitte elhagytam. Beauty lady, is it yours, isn't it? (Szép hölgy, ez az öné, ugye?) Pedig csak letettem az asztalra, hogy ne zavarjon.
UDAC-ból hazafelé szembejött velünk Andris, aki indult a Wembley Stadionba turistáskodni, úgyhogy fogtuk magunkat, és mi is vele mentünk. Milán, Andris meg én. Modi várt minket Wembley-nél, megvette a jegyeinket, mert késésben voltunk, majd elindultunk a standiont körbejárni.
90.000 fős, elképesztő méretekkel rendelkező stadion, rengeteg adatot hallottunk róla, bemehettünk a sajtószobába, öltözőkbe, az ülésekbe fészkelhettük magunkat, és a felkészítő teremből úgy vonulhattunk ki, akár a focicsapatok a nagy mérkőzések kezdetén. Klassz volt:)
A fiúk, akár a mennyországban, lubickoltak, én meg örültem az ő örömüknek, nagyon aranyosak voltak.

 

Sajtószoba. Kérdezzenek bátran.

 Mi más, mint a csapatok öltözőjének mosdója. Elvégre ez a munkám.

Andris engedélyt kapott rá, hogy Messi mezét egy kicsit lecserélhesse a sajátjára. Pécsvárad FC így került a legnagyobbak közé. Eközben Modi buzgón pózol Milánnak saját, szintén Pécsvárados mezével.

  Andris partizánakciójának eredménye.

RIA-RIA-HUNGÁRIA! (én, Andris, Modi, Milán)

Modival büszkén az emlékfal előtt.

Ki látja meg először, miért is a fotó?

És végül a Wembley Stadion.