Greenwich

Még nem is írtam a greenwich-i mnkámról. Az olimpia idején, de már most is főként ott dolgozom. Greenwich Park lesz az öttusa helyszíne. Lovakkal, meg mókusokkal. Na jó, galambok is vannak, de azokat leszarom. Ők is engem (még nem történt meg, de előbb-utóbb úgysem úszom meg és letoj(ik?) egy), úgyhogy legalább kölcsönös.
A kiutazás előtt minden cleanernek (takarító) jelentkező személy kapott, vagy legalábbis a szerencsésebbek kaptak (mint kiderült, egy a hányad kb. 1/3-a a teamnek, úgyhogy én bizony igen-igen szerencsésnek mondhattam magam) egy rostert, amin az ittlétünk ideje alatti beosztás volt megtalálható. Az enyém július 12.-től szólt augusztus 12.-ig, 3X2 nap szünettel az elején, majd 24.-e után minden napra, 8-12, átlagosan kb. 11 órákra. Ez egy nagyon jónak számító roster volt akkor. Máig is az, mert a szabadnapokat ki tudtam tölteni Eton Dorney-val és tábori munkával. Már csak egy darab szabadnapom lesz augusztus 12-ig...
Mindenki rostere tartalmazott néhány további információt is, többek között a precinct maganerünk nevét (területi felelős-ő a nagyfőnök. uff.), az enyém Jay Adderley lett, aki egy ronda, kövér, igénytelen (egy akkora lyuk van a cipőjén amibe az öklöm is beleférne, továbbá mindig kilóg a kőművesvágás, úgyhogy a lányok között egy alapszabály hamar elterjedt: ha Jay hátat fordít, sose nézz utána!) , de annál rendesebb, csupaszív, örökké vigyorgó, vicces, segítőkész 30 körüli srác. Az ő asszisztense Kate, szintén 30 körüli, aki egy tündéri ausztrál csaj, általában képben van, de ha nincs is, nem rest utánanézni a dolgoknak, ha valami nyűgünk van, mindig őt kell keresnünk, mindenben segít. Például az első munkanapunk délutánján megemlítettük neki lányok, hogy ha megoldható, szeretnénk majd túlórázni, és a szabadnapjainkon is dolgozni. Azóta nincs kb. szabadnapunk:). Ő az egyetlen eddig itt Londonban a magyarokon kívül, aki ki tudja ejteni rendesen a nevemet, illetve nem volt rest addig nyaggatni, hogy hogyan kell ejteni, amíg végül megtanulta. Mindezt a második munkanapom végére. Amúgy minden főnökünk ilyen fiatal, vagy ha nem is fiatalos, de kedves. Van még egy Timünk, meg egy indiai hapsi akinek még mindig nem tudom a nevét. Timtől eleinte féltem mert kopasz és mindig úgy hunyorog, mintha mérges lenne, de aztán rájöttünk hogy valószínűleg szar a szeme, egyébiránt ő is nagyon aranyos. Ja igen, meg van egy Jake, aki adminisztrátor elvileg, de minden szirszart ő csinál, kukászsákok bevételezése, raklappakolás, ilyesmik. Ő a mindenes fiú, ő olyan 25 körüli, és eléggé buta, de legalább olyan gettólondoni akcentusa van, hogy általában nem értem, mit mond, szóval lehet, hogy ő meg engem néz butának.
Egyébiránt én nappal fogok dolgozni, most még mindenki nappal dolgozik, sajnos azokkal dolgozom együtt, akik majd éjszakások lesznek a játékok alatt. Ez azért szomorú, mert nagyon megkedveltem őket, és a lányokkal is nagyon jól tudunk már együtt dolgozni, a másik teamből pedig nagyjából senkit sem ismerek, bár azt mondják, ő is nagyon jó arcok, ennek ellenére nem lesz könnyű beleszokni egy már kialakult team rendszerébe.
Greenwich Park egy igazi mesevilág, ha megkapom Anettől a képeket, megmutatom, az enyémek valahogy nem lettek olyan jók, mint az övéi. Mivel természetvédelmi terület, nagyon vigyázni kell mindenre, legfőképp a fákra, bokrokra. Ma egy géppel valaki letört egy méretes ágat az egyik fáról, figyelmetlenségből, emiatt a cégét 15.000 Fontra büntették meg, ugyanis minden fa biztosítva van. A legdrágább 54.000 Fontos

Kedden szemetet kellett szednünk a parkban, és rábukkantunk az Obszervatórium kertjére. Állítom, ilyen szép kertet még életemben nem láttam. És még mókusok is voltak! Olyan barátságosak voltak, hogy egész közel jöttek hozzánk, és az egyik megfogta az ujjam! Annyira kis puhák, cukik, selymesek! Majd' egy órán át ott fetrengtünk a fűben, acélbetkóst lerúgva, sisakot eldobva, napozva, mókusgyönyörűzve.
A másik klassz dolog ezen a munkahelyen, hogy a cégünknek van 4 golfautója, amiből 3-at eszközszállításra, egy 6 személyest pedig személyszállításra használnak. A hét elejétől kezdve mindegyiket vezethetem én is! Eddig még csak a 6 személyest vezettem, 15 km/óra sebességgel hasítottunk a lányokkal egyik épülettől a másikig. Bár lehet, hogy volt az 20 km/h is!
 Ezeket amúgy buggy-nak hívjuk ('bággi'). Nem tudom ez-e az igazi nevük is, de itt így híják. Mindenesetre klassz buli!